Az ilyen egybeépített, monoblockos WC a legjobb megoldás, ha hozzám hasonlóan nem vagy vízvezeték szerelő. Ilyenkor nem kell falat vésni, csövet hajlítgatni, csak fogod a WC-t, ráülteted a tartályt, és kész is.
Persze érhetnek meglepetések. Például nincs sarokszelep, nincs bekötő cső, nincs semmi, csak egy lyuk a padlóban. Kezdjük a sarokszeleppel.
Szabvány fali vízvezeték 1/2 collos. A sarokszelep, amit veszel, szintén 1/2 collos, legalább is a “beszállási oldal”. Az “érkező oldal”, tehát ahova a bekötő cső csatlakozik, többféle méretű lehet. Nem részletezem most a méreteket, az majd egy másik bejegyzés témája lesz, most legyen elég annyi, hogy WC, valamint villanybojler bekötéséhez 1/2-1/2 collos sarokszelepet kell venni. A menetet természetesen be kell tekerni teflonszalaggal, majd a sarokszelepet be kell tekerni a fali vezetékbe, és erősen meg kell húzni. Az első lépés ezzel kész is.
Második lépés: a WC kagyló lerögzítése. Itt több dologra kell figyelni. Először is a csatorna 110 mm-es műanyag csőből készül. A földből kiálló részt méretre kell vágni, mert a WC erre a csőre ül rá. Vagy a profibb megoldás, ha ültetőgumit alkalmazol. Ezesetben a csatornát a járólap síkjában le kell vágni, és az ültetőgumit a helyére kell illeszteni. A kagyló kifolyónylása ebbe illeszkedik bele. A lényeg mindenképpen az, hogy a WC kagyló és a csatorna között nem legyen rés, a kagyló pontosan ráfeküdjön a lefolyócsőre. Ez persze csak az alsókifolyású WC kagylóra igaz, a hátsó kifolyásúnál más a menet, de az elv nagyon hasonló. Ezután beállítod a kagylót, majd megjelölöd a rögzítő csavar helyét. Kifúrod a furatokat, és a kagylót ráilleszted a helyére. Én előtte a kagyló alsó peremét sziloplaszttal körbenyomom, majd csak ezután rögzítem a helyére. A végén persze megint körbeszilózom a kagylót, ezzel még biztosabban a helyén marad a “trón”.
Szóval lyuk kifúrva, WC a helyén, csavarok meghúzva. Most jön a tartály.
Általában a leeresztő szelep már a helyén van az új tartályoknál, gyárilag beépítik. Neked csak az úszót és a tömítéseket kell elhelyezni. És itt jön a hibázás lehetősége. A tömítéseket a leírásnak megfelelően kell elhelyezni.
Elmondom, hogyan szoktam ezt csinálni. Először a leeresztő szelep tömítését meghúzom. Ezt, mint írtam, a gyárban beszerelik, de előfordulhat, hogy a csavart nem húzzák meg rendesen.
Utána a rögzítő csavarokat helyezem el. Először egy fém alátét kerül a csavarra, majd talpával felfelé a kúp alakú gumitömítés. Ezt beillesztem a tartály furatába. Ezután gumi alátét, fémalátét, majd az anyacsavar. Jól meghúzom, és a műveletsort megismétlem még egyszer, mivel két darab rögzítő csavar van. 😉
Ezután beszerelem az úszót. Ezt a gyárban nem szerelik be, mivel az úszó kerülhet a tartály jobb vagy bal oldalára is. Egyszerű a művelet, ezt nem is részletezem.
Ezután a nagyméretű gumitömítést a WC kagyló erre kiképzett részére rakom, majd vigyázva, hogy ez a tömítés ne mozduljon el, ráhelyezem a tartályt. A rögzítő csavarokra jön még egy gumialátét, majd egy-egy fémalátét, és végül a szárnyas anya. Jól meghúzom, és kész is!
Majd teletöltöm a tartályt vízzel, beállítom a vízmennyiséget az úszón lévő kis csavarral, és kipróbálom a rendszert. Az esetek többségében nincs szivárgás, de előfordulhat, hogy a gumitömítés mégis elmozdult, és szivárog a víz. Ilyenkor a tartályt szét kell szedni, a tömítéseket meg kell igazítani.
Jótanács: a bekötő cső a sarokszelephez csatlakozik. A csőben van tömítés, ide nem kell teflon szalag. A sarokszelep felőli részt meg lehet húzni jó erősen, mivel a sarokszelep is, és a bekötő cső is fém. Viszont a tartályban lévő úszó, amihez csatlakoztatjuk a bekötő csövet, műanyag. A menet is. Itt érzéssel, de határozottan kell meghúzni a bekötőcső rögzítő csavarját, hogy az úszó menet meg ne sérüljön!
Figyelem! A beállításra fokozottan figyelj! A monoblockos tartály, pont a sok tömítés miatt, hibázási lehetőségekkel van teli. Mire a rendszer teljesen szivárgás mentes lesz, elmehet vele az idő rendesen!
FÉRFI MELÓ 