Betonfelület javítása

A nyáron volt egy nagyon érdekes munkám. A csatornát vezették be hozzánk a telekre, és az egyik munkásnak sikerült letörnie a terasz sarkát.

Ezt a kis hibát hoztam helyre.

Amint talán látszik, egy régi öntött műkő felület sérült meg. Amikor kisfelületű betonjavítást végzek, vagy zsákos készbetont, vagy esztrichet veszek. Könnyebb egy előkevert anyaggal dolgozni, mint bekeverni a betont. Így csak egy zsák anyagot kell venni, nem pedig sódert, cementet külön.

Szóval előkevert anyag: itt esztrichhel dolgoztam, mert az kis, szögletes szemcsékből áll, és a kész felület így jobban fog hasonlítani az eredetire.

Először a zsalut kellett elkészítenem, ehhez egy régi faládát szedtem szét. A láda vékony lapjai pont megfelelőek voltak a munkához.

Persze alulról építkeztem, először a terasz oldalát zsaluztam be, és támasztottam meg. A zsaluelemeket szöggel rögzítettem egymáshoz. Ja, a képen talán látszik, hogy a vízszintes  zsalurész kifelé lejt, ugyanis az eredeti teraszt vizorral készítették. Ez a lefolyó vizet lecsepegteti, így az nem folyik le a függőleges felületen.

 

A zsaluzásnál nagyon kell figyelni az illeszkedésre. Ha valahol rés van, ott a beton kifolyik, és csúnya lesz a felület.

Azért, hogy a későbbiekben a javított sarok ne törjön le, vasalással kell megerősíteni, a vasakat pedig vékony, rugalmas dróttal egymáshoz kell rögzíteni.

Tipp: én a drótból levágtam egy kb méteres darabot, és apró, nagyjából 1 cm-es darabkákra vágtam. Ezt az apróságot hozzákevertem a betonhoz, és így megerősítettem azt. Az apró drótokkal megerősített beton olyan, mint a vasbeton. A drótok plusz erősítő szerepe, főleg egy ilyen kis felületen, igencsak számottevő!

Ezután már csak aaz oldalfal kialakítása volt hátra…

 

…és annak rögzítése egy “rugóval”, ami az oldalzsalut tarja, megakadályozza, hogy a beton a zsalut kinyomja.

Aztán betonozás, csömöszölés, és a munka kész is!

Persze a betont locsolni kell, hogy meg ne égjen. Mivel a terasz kifeezetten napos helyen van, a javított felületnek szinte állandóan nedvesnek kell lennie.

Tipp: egy régi felmosórongyot kell a felületre teríteni, és azt locsolgatni. A rongy vizes, nehezebben szárad ki, mint a beton,  így a javítás állandóan nedves marad.

 

A zsalut másnap már le is bonthatjuk. A munka kész!

A munka majdnem 2,5 óráig tartott. Kicsit több, mint két óra volt a zsalu elkészítése, kb negyed óra a vasalat plusz a drótdarabkák  levágása, és nagyjából 5 perc a betonozás.

Gépkocsibehajtó készítése

Az elmúlt hetekben az  egyik felkérés egy gépkocsi behajtó készítése volt. Új építésű ház régi, sáros, megsüllyedt behajtóját kellett felújítanom.

Nézzük a munkamenetet szépen, sorjában.

A kezdetekről “természetesen” nincs fényképem. Már megint elfelejtettem fényképezni…

Az első lépés a kontúrok kijelölése volt, majd ki kellett ásni a talajt megfelelő mélységben. Az első kép már a kész földmunkát mutatja, illetve a szegélyezés első fázisait. A képen nem látszik, de a földből elég sok, karvastagságú, és még annál is vastagabb gyökeret kellett eltávolítani. Egy ilyen munkánál a csákányon és az ásón kívül még nagy szükség van egy éles baltára is.

 

 

Ne nézd a madzagot. Nem kövezőzsinór, de egy ilyen rövidebb, 2-2,5 méteres szakaszon ez is megteszi. A kövezőzsinór vékony, erős műanyag zsinór, amit erősen meg lehet feszíteni, úgy hogy minimális belógása legyen. Hosszabb szegélyezéshez mindenképpen azt ajánlatos használni!

A megtámasztás beton. Mivel a kertiszegélynek csak szépészeti szerepe van, csak a behajtó kontúrját adja, így itt egy viszonylag soványabb keveréket is elég használni. Mondjuk 4-1 arányú sóder/cement teljesen megfelelő.

 

 

Az első napon nagyjából eddig jutottam. A murvafeltöltést csak azért csináltam meg, hogy este bele ne essenek a munkatükörbe.

 

 

 

Második nap. Látszik a másik oldali kertiszegély. És, az utolsó murvás képen az is, hogy a hasított szegélyt is ki kellett igazítanom. Mivel a behajtón, a hasított kövön autóval áthajtanak, ezért a szegély alá itt természetesen erősebb betont használtam, 3-1-es keverést.

A hasított kövek illesztési hézagait természetesen kifugáztam.

 

 

Utolsó képek, már az aszfaltozás után.

 

 

 

A munka fizikailag nagyon megterhelő lehet. Egy ekkora kapubehajtóból nagyjából 1 köbméternyi földet kell kitermelni, ami, ha tele van gyökerekkel, és ráadásul jól le van taposva, bizony nem könnyű dolog. A szegélykövek beemelése is nehéz lehet, hiszen figyelni kell arra, hogy a zsinórt ne lökjük el, a földet ne sodorjuk be a munkaárokba. Ha nem szoktad meg az efféle munkát, akkor készülj egy igen erős izomlázra! 😉

Szigetelés és vakolás kis felületen

Pár héttel ezelőtt felkértek, hogy egy kisebb falszakaszt szigeteljek le, majd, ahogy az idő engedi, vakoljam is be. A loggia egy részét építették be, így növelve meg a kisebbik szoba alapterületét. A korlát és a magasság (4. emelet) miatt csak a könnyen hozzáférhető, kisebb falszakasz lett helyreállítva.

 

A munka nem volt túl bonyolult. Először a szigetelőanyagot vágtam méretre, valamint a falat tisztítottam meg, ugyanis a poros, málló felületen a ragasztó PUR hab nem ragad meg. Ez egy különleges PUR hab. Használat után nem nő meg a térfogata, nagyon jó tapadófelületet alkot, a szigetelőanyag bombabiztosan a helyén marad.

 

A PUR habot szép hurkában kell a felületre vinni. Jellemzője, hogy 4-5 percig még lehet mozgatni a ragasztott anyagot, majd békén kell hagyni. 1-2 óra alatt teljesen megköt.

 

 

A fal ezek után 2-3 hetet “pihent”. Csak most lett annyira meleg, hogy a vakolást szépen, jól meg tudtam csinálni.

Először rabichálót erősítettem a szigetelésre, nagyfejű szögekkel, majd két, méretre vágott lécet illesztettem a felületre. Erre azért van szükség, hogy a vakolatot egyenletesen le tudjuk húzni, ne legyen benne hullám. Magyarul ez amolyan szamár vezető, a hozzám hasonló “műkedvelők” ezt lelkiismeret-furdalás nélkül használhatják. 😉

 

Kültéri vékonyvakolatot használtam, nagyjából 1 cm-es vastagságban.

Először persze csak felvittem az anyagot, csak nagyjából lett lehúzva.

 

Majd egy kicsit finomabb lehúzást követően óvatosan eltávolítottam a léceket.

 

Itt jól látszik a rabicháló, annak rögzítése, valamint a vakolat vastagsága is. Azt hiszem, szép egyenletes lett!

 

 

Ezek után már csak a lécek helyét kellett feltölteni, majd egy idő után, miután a vakolat félig megkötött, az egészet át kellett simítani. A kötés egyébként nem ment gyorsan. Simán belefért egy kávézás és egy hosszabb ebédszünet. Az 5-7 fok nem a legideálisabb erre a munkára!

 

És a végeredmény:

 

A fal már csak a festésre vár. Igazán szép lett a vakolás, sima, egyenletes a felület, megérte vele annyit vesződni!

A munkáimat nyomon követheted a facebook oldalamon is. Elég beírni a facebook keresőjébe, hogy Férfi Meló. 😉

 

 

 

 

 

 

Falnyílás eltüntetése

Amikor átalakítunk egy lakást, előfordulhat, hogy lesz egy kis folytonossági hiány a falban. Magyarul: ablakcsere, falbontás, lakásbővítés után bizony van még mit javítani.

 

Ebben az esetben egy nagyjából 20 cm-es rést kellett befalazni, a megrendelő kívánságának megfelelően gipszkartonnal.

Először mérni kell, sokat, mivel a cél az, hogy az utólagos javítás minél kevésbé látszódjon. Majd a gipszkartont tartó keretet kell elkészíteni.

 

Én most fával dolgoztam, ebből alakítottam ki a keretet. Majd a gipszkarton táblát szabtam méretre, tapétavágó és aluvonalzó segítségével.

Ezután csavarral a helyére kell rögzíteni a kiszabott gipszkartont.

 

 

Több réteg glettelés után így néz ki a javítás:

 

Majd pár réteg festés. Mint látszik, nem egyenletesen száradt meg a glett, néhol egy kicsit még átüt. Ettől nem kell megijedni: pár nap alatt összeérik a felület.

 

A javítás, befalazás alig látszik, azt mondanám, 95%-ban sikerült eltüntetni a nyílást. A maradék 5%-ot csak akkor lehetne hozzáadni, ha még festés előtt készítenénk el a javítást. Így se lett csúnya, sőt, a síkok szépen futnak, egyedül a festésnél látszik egy kicsit az utólagos javítás.

 

Egy ilyen munkára a glettelések, festések miatt jópár órát rá kell szánni. Szerszámigénye nem túl nagy, viszont van egy egzotikus szerszám, ami mindenképpen szükséges: hajszárító. Az egyes rétegek száradását lehet ezzel gyorsítani, így a munka kevesebb ideig tart.

Kerti csap házilag

Amikor van kert, de nincs kerti csap, és nincs más lehetőség a kertet locsolni, akkor megoldás lehet, ha a vizet mondjuk a fürdőszobából “kivisszük” a kertbe. Nem kell hozzá más, csak pár méter 16 mm-es, ötrétegű fűtéscső, két vízpumpa fogó, pár sarokelem, egy sarokszelep, egy erős fúrógép, és egy hosszú, 18 mm átmérőjű falfúró szár.

 

Én így álltam neki.

Első lépésként átfúrtam a falat, majd a megfelelő méretre levágott csövet átdugtam a falon. A külső oldalon felszereltem a csapot, majd nekiálltam a belső munkának. Mivel a fürdő és a külső fal között még ott volt egy szoba, ezért a szoba és a fürdő közötti falat is átfúrtam. Az ötrétegű csövet kiegyenesítettem, méretre vágtam. Felszereltem a sarokelemeket, végül összeállítottam a csőrendszert. A sarokelem felszerelésénél figyelni kell arra, hogy a cső le legyen sorjázva, és a sarokelem megfelelően legyen felhelyezve, a csavarkötések erősen meg legyenek húzva.

Ezután a fürdőben felszereltem a sarokszelepet, visszakötöttem a mosógépet, bekötöttem a locsolórendszert, a csövet nagyjából 50 cm-ként a falra rögzítettem, és kész is lettem… röpke 4 óra alatt.

A munka nem volt túl nehéz, viszont sokat kellett mérni, vágni, fúrni. Igazi kis legózós munka volt.

 

Képek:

 

Ez egy zárt rendszer, locsolásra használható, és ráadásul télen le kell engedni a vizet, hogy a falban lévő rövid szakaszba ne fagyjon bele a víz. De a rendszer zárt, légmentes. Ahhoz, hogy a víz a csőből kifolyjon, bizony levegősnek kell(ene) lennie a csőhálózatnak. Ezt itt úgy lehet megoldani, hogy:

1. elzárjuk a vizet a vízóránál és a sarokszelepen a locsolócsőnél.
2. letekerjük a mosógép csövét.
3. kinyitjuk a sarokszelepen a locsolóhálózat-csapot.
4. megvárjuk, amíg kiürül a csőből a víz. Mivel a mosógép csövét letekertük, és a mosógép, valamint a locsolócső elzárószelepe nyitva van, a mosógép szelepén keresztól a rendszert levegőt kap, így a víz ki tud folyni.
5. elzárjuk a locsolócső szelepét, visszaszereljük a mosögép csövét.
6. kinyitjuk a vizet a vízóránál.

A falon kívüli csap természetesen a leeresztéskor nyitva van, sőt, és egész télen nyitva hagynám… pont úgy, mint a rendes kerti csapnál.

Klassz kis munka volt!

 

Vízóra, vízvezeték… kalákában

Az október a vízszerelésről szólt. Ahol lakom, eddig átalányt fizettünk a vízhasználatra, ennek oka… na, ezt nagyon bonyolult lenne leírni! 😉 Legyen elég annyi, hogy a Vízművek jövő év elejéig mindenhova beszereli a vízórát, épp ezért nálunk vízóra akna bővítés, új vezeték fektetés történt, természetesen a “járulékos” munkákkal, úgy mint zsaluzás, betonozás, ásás, helyreállítás. És mindezt kalákában, saját kivitelezésben!

 

Lássuk szépen sorjában. Először az aknát kellett kibővíteni. Azért, hogy a 4 db vízóra beférjen, 130X130-as belméretű akna szükséges. A milyenk 120X80-as volt, tehát nem volt választás: a régi akna megnőtt egy kicsit.

Először a födémet bontottuk el, majd az akna két falát. Ezután zsalukőből felépítettük a két új falat, a zsalukövet 10 mm-es betonvassal megerősítettük, majd kiöntöttük betonnal. Másnap bezsaluztuk az új födémet, bevasaltuk, lebetonoztuk. Elég sokat dolgoztunk vele, a közbenső munkafolyamatokról nem készült kép, csak a végeredményről:

 

Szerencsére látszik a képen, hogy miként lett megnagyobbítva az akna. Mivel a zsalukövet nem akartuk vágni, ezért a szabványnál nagyobb lett, belmérete 140X140 cm. A vízórák így bőven el fognak férni.

 

Ezután a víznyomvonalat ástuk ki. Mivel nálunk a fagyhatár 80 cm, ezért figyeltünk rá, hogy az árok mélysége ezt meghaladja. Végül kereken 100 cm mélyen ástuk ki a földet.

 

Ezután lefektettük az új, félcollos műanyag csöveket. Vigyáztunk, hogy a cső ne törjön meg, ne legyen benne túl nagy feszültség. Ahogy fektettük, pár méterenként lesúlyoztuk, hogy a mélységet tartsa.

 

Majd rákötöttük az új vezetéket a lakásba bemenő régi csőre. A régi “természetesen” horganyzott cső, ezért az új műanyagot csak közbetéttel lehetett rácsatlakoztatni.

 

Ezután már csak visszatemettük az árkot, és helyreállítottuk a járdát. Kész! Nem volt kis munka…

 

 

 

Pár dolog, amire figyelni kell:

 

1., a fagyhatár. Észak-Magyarországon, nyíltabb helyeken a fagyhatár mélyebben van, ilyen helyen elképzelhető, hogy 1 méternél mélyebbre kell ásni az árkot.

2., rákötés. Miután kész a rákötés, célszerű 1-2 napig nyitva hagyni az árkot. Így láthatjuk, ha a bekötésnél szivárog a víz, és sokkal könnyebb javítani.

3., árok betemetése. Homokos talajnál iszapolni kell, egyéb talajoknál rétegenként tömöríteni. Ezt nem szabad elhanyagolni, mert a talaj meg fog süllyedni, és nem mindegy, hogy mennyi földet kell majd pótolni. Mi egyébként a végleges helyreállítással tavaszig várunk. Csak tavasszal lesz befüvesítve a terület, amit kiástunk.

4., szerszámok. Illetve a szerszámok eltakarítása. Amikor betonozunk, fontos, hogy a keverőt minden egyes munkanap végén kitakarítsuk. Ezzel megkönnyítjük a dolgunkat, a későbbiekben nem kell kivésni a belekötött betont.

 

Amúgy Csapatépítésnek is kiváló egy ilyen kaláka. Az egyik feleség a kávét főzi, a másik a sütit hozza, míg az éppen pihenő munkatárs nyáron a sört, míg így, ősszel-télen a pálinkát. 😉 Kell ennél jobb?

 

 

 

 

 

Teraszburkolás fa teraszburkolóval

Amikor teraszburkolásról beszélünk, általában mindeninek a járólap, greslap jut az eszébe. Meg persze a kültéri csemperagasztó, a fagyálló fuga, a fugakereszt, és az, hogy “ezt-én-úgyse-tudom-megcsinálni-kell-egy -szakember”.

De van más lehetőség is, például a fa teraszburkoló.

 

 

Előnye, hogy nem kell szakember a lerakáshoz, minimális a szerszámigénye, és, ami a legjobb: amikor elköltözöl, a burkolatot magaddal viheted! Persze ez a fajta burkoló nem olcsó, nm-ként nagyjából 7000 ft, de ha számításba veszed a járólap járulékos költségeit, mint például a ragasztó, a fuga anyag, vagy a szakember díja, már nincs is különbség.

 

Én ezt így csináltam.

 

Először letakarítottam a teraszt, majd a korlát vonalát alapul véve, ehhez a vonalhoz igazodva raktam le a burkolót.

 

 

És végül a berendezés is helyére került.

 

A terasz burkolása szó szerint percek alatt elkészül, egy 5-10 nm-es, szabályos alakú teraszt maximum egy óra alatt le lehet burkolni, köszönhetően az ötletes, egymásba illeszthető kialakításnak. Ez a fa burkolat ugyanis, ahogy az első képen nagyon jól látszik, egy műanyag alapra van felrögzítve, a műanyag idomok pedig egymásba akaszthatók. A kész felület egyenletes, nem mozog, viszont egy kicsit kopogós, ahogy járás közben a műanyag alap a betonalapnak ütközik, ezt egy geotextil réteg leterítésével ki lehet küszöbölni.

 

Ha szereted a természetes, meleg anyagokat, akkor ezzel a burkolattal jól jársz! Télen felszedheted, tavasszal visszaépítheted, és ha időnként leápolod valami faápolóval, sok-sok évig használhatod!

 

Könnyű, de látványos munka! 😉

 

 

Gipszkarton házilag

Az elmúlt héten egy falnyílást kellett eltüntetnem. Mivel nem vagyok egy David Copperfield, ezért a varázslás helyett inkább a gipszkarton mellett döntöttem. 😉

 

A nyílás két fiúszoba között volt, a téglafalat bontották ki annak idején, így kaptak egy 2X2 méteres átjárót a két szoba között. Mostanra a fiúk felnőttek, nagyok lettek, és igény volt a saját zugra, nem kellett már a közös élettér. Gipszkarton falat javasoltam, két okból. Az egyik, hogy gyors felhúzni, viszonylag tiszta a munka, a másik, hogy téglafalat még soha nem építettem. Az igazat megvallva, gondolkoztam rajta, hogy  Ytong elemekből építem fel a falat, de a gyakorlat hiánya miatt inkább a gipszkarton mellett döntöttem. Javamra legyen írva: közöltem, hogy téglából falat nem építettem, de ha a megrendelő így akarja, akkor inkább keressen meg valaki mást.

 

Engem választottak.

A munka méricskéléssel, anyagbeszerzéssel kezdődött, majd először a keretet raktam össze, amire a gipszkartont rögzíteni kell. Egy ilyen kis felületnél nem láttam értelmét acél profil beépítésének, egyszerű tetőlécből készült a keret. Ezzel pénzt is spóroltam.

Mint látható, dupla keretet készült, mivel a nyílás 13 cm széles volt, a tetőléc pedig csak 5 centiméteres. De először mértem, jelöltem, megint mértem, fúrtam, beállítottam, ellenőriztem, szinte vég nélkül. Fontos, sőt, létszükséglet a keretet úgy beállítani, hogy a 9,5 milliméter vastagságú gipszkarton ne térjen el a falsíktól.

Miután a kerettel kész lettem, az egyik oldalra felcsavaroztam a gipszkarton táblákat. Mivel egyedül dolgozom, ezért “egyemberes”, 60X200 centiméteres táblákat vettem.

 

Az egyik oldal tehát kész, most már csak a szigetelést kellett beépíteni, mielőtt a fal másik oldalát is felszerelem. Hő- és hangszigetelő kőzetgyapot

 

Mint látható, a szigetelést nem kell külön rögzíteni. Egyszerűen bele kell nyomni a keretbe.

Ezután már csak a másik oldal gipszkarton burkolatának felerősítése volt hátra.

A munka ezzel majdnem kész. Már “csak” le kell glettelni, le kell festeni, vagy le kell tapétázni a falat.

Ha teljesen készen lettünk, és képet, polcot szeretnénk a gipszkarton falra felerősíteni, akkor… hm, olvassuk el egy korábbi bejegyzést. Nem kell messzire menni, itt, a Férfi Melón megtalálható. 😉

 

Gipszkarton tipli

 

 

Ahol lyuk van, ott befolyik a víz…

…épp ez volt a baj egy kis fészerrel is. A régi szigetelés elöregedett, elmállott, cserére szorult. Ilyen munkát még nem csináltam, de egy kis gondolkodás után nekifogtam.

 

Először a héjalást szedtem le, majd eltávolítottam az elöregedett szigetelést. Megtisztítottam a tetőléceket, és beszereztem egy vastag, kerti tavakhoz használatos fóliát. Méretere szabás után az új szigetelést felerősítettem a helyére, a héjlást visszacsavaroztam, a csavarfejeket pedig gumitömítővel lekezeltem, hogy a víz még véletlenül se tudjon bejutni. A fészer immár +vízhatlan”. 😉

 

 

Persze volt nehézség is a munkában. Először is, mint már mondtam, ez volt az első ilyen jellegű munkám. Másodszor a csavarok viszonylag elérhetetlen helyen voltak, sokat kellett tornázni, nyújtózkodni, mire az összeset sikerült  kicsavarni.  Aztán a fólia rögzítése is nehézkes volt, a falhoz is rögzítenem kellett, valamint a tetőlécekhez is. Mindezt úgy, hogy a szigetelés fedjen mindenhol, ne mozduljon el a rögzítés során. Végül sikerült mindent visszaállítani az eredeti állapotába. A teszt pedig már megtörtént. Még aznap éjjel volt egy hatalmas felhőszakadás, a tető viszont nem ázott be!

 

Sikeresnek ítélem ezt a munkát, remélem, a következő zökkenőmentesebb lesz.

Az év, meg a vége

 

A régi évnek vége, az új még el se kezdődött. Azt hiszem, itt az ideje egy kis ücsörgésnek, lazításnak, és egy kis beszámolónak. No, nem az egész évről, inkább csak a decemberről. 😉

 

 

Az építőiparban megszokott, hogy az év vége hajtós, kapkodós. Nem volt ez másként idén sem. Volt pár felkérésem szerencsére, így én is fáradtan, kimerülten kezdtem meg az év utolsó két hetét.

Kezdjük az elején.

 

Aszfaltoztam, aszfaltoztam, és megint csak aszfaltoztam. Kisebb-nagyobb javításokat, bontást, újraaszfaltozást kértek, ami sok szervezést, utána járást igényelt. A részletekkel nem fárasztanék senkit, inkább az egyik legérdekesebb felkérést írom le.

Egy járdaszakaszt kellett újra aszfaltozni. A régi hengerelt aszfaltos javítást kellett felbontani, az aszfaltcsatlakozást újra megvágni, és öntött aszfaltból a járdát helyreállítani.

 

Minden a bontással kezdődött. Mivel a felület nem volt nagy, ezért kézi gépekkel, csákánnyal, kalapáccsal bontottunk, az aszfaltot konténerbe raktuk. A girbe-gurba csatlakozást szépen egyenesre vágtuk egy zsinór és egy jelölő kréta, no meg természetesen az aszfaltvágó segítségével.

 

A területet kitisztítottuk, és előkészítettük a másnapi aszfaltozásra.

Következő nap tehát aszfaltoztunk. 95 méter hosszan, 55 centiméter szélességben, lábazat mellett. Mivel a lábazatra vigyázni kellett, a burkolat elkészítése nem ment gyorsan. 3 hosszú órába telt, mire levonulhattunk a munkaterületről.

 

A munka érdekessége abban rejlett, hogy a lábazat és az aszfalt között egy munkahézagot kellett kialakítani, ráadásul egy forgalmas irodaház előtt dolgoztunk, nagy gyalogosforgalom alatt. Aminek külön örültem, hogy súrlódásoktól mentesen, gyorsan sikerült megoldani a feladatot.