Nagyjából egy éve írtam már egy bejegyzést revíziós ablak beépítéséről, és úgy érzem, nem árt újra elővenni ezt a témát. Már csak azért sem, mert most, az egy évvel ezelőttivel ellentétben, nekem kellett a nyílást is kiszabni.
Tehát nézzük, szépen, sorjában.
Először is ki kell jelölni a szervízablak helyét a csempén, úgy, hogy a későbbiekben a kádszifonhoz kényelmesen hozzá lehessen férni. Épp ezért érdemes nagyobb szerelőablakot venni, mert van az úgy, hogy mind a két kezünkkel be kell nyúlni a kád alá.
A jelölés pofon egyszerű. Odaillesztjük a kívánt helyre a szerelőablakot, a sarkait megjelöljük, majd egy vonalzó, vízmérték, egyenes léc segítségével körberajzoljuk a kontúrokat. Arra azért figyeljünk, hogy “szűken” rajzoljunk, a jelölés ne legyen nagyobb, mint a szerelőablak pereme!
Ezután sarokcsiszolóval körbevágjuk a jelölést. Ez a leghangosabb, de ami még fontosabb, a munka legporosabb része. Érdemes az ajtót becsukni, ablakot kinyitni, a fürdőből MINDEN mozdíthatót kivinni! A munka elkészülte után egy nagyon alapos takarításra lesz szükség.
A kivágás nem mindig lesz szép. A képen is látható, hogy elég egyenetlen a széle. Ennek oka az volt, hogy a mosdótól nem fértem hozzá rendesen, olyan féloldalasan tudtam csak vágni. Ilyen esetben fokozottan figyeljünk arra, hogy a “csálé” befelé, tehát a kibontandó rész felé essen, a látszó felületbe ne vágjunk bele!
Ezután ki kell bontani a nyílást. Mivel a csempe valószínűleg ytongra lett felragasztva, a kibontás nem is olyan egyszerű. A flex, legalább is a kis, 115-125 mm-es flex nem tudja átvágni a csempét és az ytongot is. Érdemes egy vékony fűrészlappal kézzel kivágni a nyílást, mert ha a csempét nagyon feszegetjük, esetleg megsérülhet a látszó felület is. Így, reszelgetéssel, fűrészelgetéssel viszont szépen ki lehet emelni egyben az egészet.
Kibontás után valami ilyesmit kell kapnunk:
Ezután be kell próbálni a helyére a szervízablakot. Akkor jó, ha passzentos. Ne lötyögjön, de ne is szoruljon. Épp ezért érdemes kétszer, háromszor mérni, és egyszer vágni. Nagyobbítani lehet a nyílást bármikor. Ha az ablak passzol, akkor a peremét körbe kell nyomni ipari ragasztóval, és utána a helyére kell illeszteni. Pár percig erősen nyomjuk, majd készen is vagyunk! A ragasztó 24 óra alatt véglegesen megköt, de már 5 perc múlva se lehet nagyon mozgatni az ablakot.
Ha pontosan dolgozunk, akkor a végeredmény valami ilyesmi lesz:
Az utolsó képen pedig talán látszik, hogy mennyire volt szűkös a hely. Én, a 170 centimmel, épp hogy elfértem. 😉
Szeretem az ilyen, látszólag pepecselős munkákat. Sok mérés, odafigyelés, pontosság szükséges hozzá. Koncentrált figyelem az egész, szinte meditatív állapot, hiszen akkor se szabad kapkodnunk, ha már hatalmas rutinunk van a munkában. 😉
FÉRFI MELÓ 