Biztos láttál már hasonló címmel kisfilmet valamelyik ismeret terjesztő csatornán. Tegnap kicsit átéltem azt, amiről ez a filmsorozat szól: félig-meddig gyárlátogatáson vettem részt! Csak félig meddig, mert dolgoztam is, no, nem a géplánc mellett. 😉
Egyszóval: most már tudom, hogyan készül az alufelni!
Tudom, ez egy kis túlzás, inkább azt kellett volna írnom, hogy láttam, ahogy elkészítik.
Bár ez nem a Férfi meló profilja, de úgy gondolom, érdekességként megosztom.
Csak röviden. Az alufelni kb 50 cm átmérőjű, 4-5 méter hosszú rúdként kezdi az életét. Ezt egy hatalmas (és marha erős) fűrész kezelhető darabokra vágja, nagyjából 2 másodperc (!) alatt szel le egy korongot.
Aztán egy prés, az első a présgépek hosszú sorából, nagyjából vasútkerék formára préseli. Ezt a vasútkereket aztán több gép megmunkálja, kipréselik a küllők helyét, levágják a felesleget, kimarják a lyukakat. És a legérdekesebb még csak most jön, hiszen a felni még mindig egy vonat kerekéhez hasonlít. Pereme van, igazából el lehet képzelni, hogy a Váci gyors ilyen csillogó kerekeket kap majd. Persze erről szó sincs. Mert jön egy gép, mit gép, A GÉP, és megformálja, kinyújtja a felnit, pont úgy, mint ahogy a fazekas formázza meg a korongon az agyagot.
Szóval itt bemegy egy vasúti kerék, ott pedig kijön egy alufelni. Így leírva talán nem érdekes, de én szó szerint percekig álltam, és bámulta ezt a robotot!
Persze a vége mér messze van, hiszen marógépek, esztergák, csiszolók, és még ki tudja mi veszi kezelésbe a kereket. Emberrel szinte csak elvétve lehet találkozni, kis túlzással ugyan, de a minőség ellenőrzésen, és pár, robottal el nem végezhető munkafázison kívül mindent gépek csinálnak. Gépek préselnek, nyújtanak, csiszolnak, esztergálnak, peremeznek, políroznak, festenek.
Egyszóval nagyon érdekes élményben volt részem.
FÉRFI MELÓ 