Május elsejét meg lehet ünnepelni a Ligetben, sör-virsli mellett, szónokokat hallgatva, kirándulva, vagy éppen egy kis munkával. Én ez utóbbi mellé tettem le a voksom.
Adva van egy stég a Ráckevei Dunán, és a stégen egy lépcső, amin szépen, komótosan bele lehet menni a Dunába. Ez a vaslépcső egy szezon után így nézett ki:
Bár csúnyán néz ki, hiszen a kagylók ellepték a lépcsőt, valamint a rozsda is megjelent, de azért nem vészes a helyzet. A rozsda csak felületi, az anyagot nem támadta meg igazán, így csak egy sarokcsiszoló, egy drótkorong, fül-és szemvédő kellet csak a rendbehozatalhoz.
Pár perc (na jó, negyed óra) csiszolás után így nézett ki a lépcső:
Amikor végre befejeztem a csiszolást, nekiálltam alapozóval átkenni a lépcsőt.
Most idáig jutottam, az alapozó szárad, sőt, már meg is száradt. Ma szerettem volna a fedőrétegeket felvinni, de az időjárás közbe szólt. Így most itthon ülök, kávézom, irogatok, és várom, hogy kisüssön a nap.
Ugyanis itthon az ablakokat kellene lekenni… 😉
FÉRFI MELÓ 